Hogyan lehet megtudni, milyen negatív jövőkép, Helyzet- és jövőkép a korona idején – interjú Dr. Dézsi Csaba András polgármesterrel | KISALFÖLD

Hozzászólások Klaudia Tudatos jövőképalkotás Az Andy Hines és Peter Bishop szerkesztette kötet Thinking about the Future: Guidelines for Strategic Foresightahogy a címe is elárulja, a stratégiai jövőképalkotáshoz szolgál iránymutatóként, egyben számos részletes, praktikus információt és javaslatot is tartalmaz.

Helyzet- és jövőkép a korona idején — interjú Dr. Dézsi Csaba András polgármesterrel Varga Ottó, Werner Krisztina Egy hete van hatósági karanténban feleségével Győr polgármestere, naponta ellenőrzik a rendőrök, hogy betartják-e a lakhelyelhagyási szabályt. Dézsi Csaba Andrásnál egy negatív teszt után, múlt hét szerdán mutatták ki, hogy koronavírussal fertőzött. Azóta otthonában gyógyul és dolgozik.

Írásában 36 szerző működött közre — mind elméleti és gyakorlati szakértők. A szerzők sokszínűsége biztosíték volt arra, hogy egy komplex, szintetizált, az adott témát több nézőpontból körüljárt mű keletkezzen, melynek alapvető célja, hogy szélesítse a stratégiai előrejelzések iránt érdeklődők körét — különösen az üzleti szférában.

Helyzet- és jövőkép a korona idején – interjú Dr. Dézsi Csaba András polgármesterrel

Asztal az éles látásért Mi a teendő, mi a tevékenységek sorrendje? A könyvből megtudhatjuk, miként lehet a leghatékonyabban alkalmazni a stratégiaalkotáshoz használt új technikákat, emellett a szerzők arra is ügyeltek, hogy jól kiemeljék a lényegi pontokat, a fogalmi különbségekre és hasonlóságokra közérthetően világítsanak rá.

A könyv szerkesztése kidolgozott, precíz, ami nagyban elősegíti az érthetőséget, követhetőséget. György Jövőkutatás, jövőkép E számunk tanulmányai a jövővel foglalkoznak.

A Valóság rovat e témához kapcsolódó beszélgetései pedig a jövő tervezéséről és kutatásáról szólnak. Egyfelől a jövőkutatás jelenlegi állásáról, másfelől a tervezés, tervezhetőség hazai történetéről kapunk belőlük képet.

Ráadásul kifejezetten olvasmányos, úgyhogy bátran ajánlható azoknak is, akik még csak most ismerkednek a témával, de azok is haszonnal forgathatják, akik már rendelkeznek ismeretekkel a stratégiai előrejelzések terén. A szerzők a műben konzekvens szerkesztési elvet követnek, az iránymutatásokat megszámozták háromszintű listát alkotva. Minden egyes fejezet alfejezet a címmel indul, majd alatta egy-két bekezdésben az adott szerző röviden összefoglalja mondanivalóját, mintegy definiálja a címet.

A fizikai tünetek a következők: a mozgások és a beszéd lelassulása - a szokásos ütemhez képest; az étvágy vagy a súly változása általában csökkenés, de néha növekedés ; székrekedés; a szexuális energia hiánya vagy a szex iránti érdeklődés a libidó elvesztése ; változás a menstruációs ciklusban; alvászavarok például nehéz elaludni éjjel vagy korán kelni reggel. A szociális tünetek a következők: csökkent teljesítmény; ritka részvétel a közéletben, vágy a barátokkal való kommunikáció elkerülésére; a hobbik és az érdekek elhanyagolása; a mindennapi és a családi élet nehézségei. A depresszió fokozatosan alakulhat ki, néha nehéz észrevenni, hogy valami rosszul megy. Sokan megpróbálnak megbirkózni a depresszió tüneteivel anélkül, hogy észrevennék, hogy betegek. Néha egy barát vagy családtag gyanússá válhat.

A következő rész az úgynevezett kulcslépéseké: milyen lépéseket kell megtennünk ahhoz, hogy tartani tudjuk magunkat az iránymutatásban foglaltakhoz? Ezután jön a várható kimeneteleket taglaló rész, amelyből az is kiderül, milyen előnyökkel jár, ha a könyvben leírtak szerint cselekszünk.

Minden fejezet tartalmaz egy-egy hazai értsd: amerikai vagy nemzetközi példát — ily módon szemléltetve, hogyan néz ki a gyakorlatban a korábban leírt elméleti technika. Végül pedig minden egyes alfejezetet irodalmi ajánlások zárnak, amelyek a további tájékozódást szolgálják.

A kötet hat fejezetre kulcslépésre bomlik. Hasznosságukat jelzi, hogy többek között a Houstoni Egyetemen, a Future Studies szakon mesterképzés ezek alapján készítették el a tanmenetet.

Jövőkép mik ezek a példák

A Keretek elsősorban a hozzáállásról, a hallgatóságról, a munkahelyi környezetről, az észszerűségről, a célokról és a csapatok kialakításáról szól, míg a Vizsgálat című fejezet a rendszer, a történetiség és a jelenlegi helyzet összefüggéseinek vizsgálatával kapcsolatos iránymutatásokat tartalmazza.

Az Előrejelzés c. A negyedik fejezetben Elképzelések a helyes következtetésekről olvashatunk, a Tervezés című fejezetben megismerhetjük, miként célszerű stratégiákat felépítenünk, hogyan tudjuk elképzeléseinket megvalósítani. Végül a cselekvéseket részletező fejezet témája az eredmények megfelelő kommunikációja: hogyan alkossunk eljárási rendszert, illetve miként intézményesítsük a stratégiai gondolkodást, milyen negatív jövőkép tehetjük a rendszert intelligensé?

A 15 legőrültebb autós üldözés A disztópia, vagy antiutópia olyan fiktív jövőkép, amely az emberiségre váró sorsot negatív, vészterhes, baljós színekben festi le. A filmdisztópiák jellemzően mély társadalomkritikára és nagyívű karakterfejlődésekre építenek, és jelenünk hibáira az elképzelt, pokoli jövő taglalása által hívják fel a figyelmet. Felmerül a kérdés, hogy a disztópiák közé sorolhatjuk-e a posztapokaliptikus filmeket. Ezek az alkotások a modern civilizáció valamilyen háborús vagy természeti katasztrófa okán bekövetkezett bukása után veszik fel a cselekmény fonalát.

Az első fejezet Keretek hat szakaszból áll: Hozzáállás igazítása; Ismerd a célközönséget! Ésszerűség és a célok ismerete; Célok kitűzése; Csapat kiválasztása; Stratégiai munkakörnyezet kialakítása.

Melyik orvos szakosodott a depresszió kezelésére

Megtudhatjuk miért is kulcsfontosságú, hogy a jövőt pozitívan lássuk, és miként lehetséges ezt a pozitív jövőképet fenntartani. Fontos leszögezni, hogy ez nem vakhitet jelent, hanem cselekvést és felelősségvállalást. A magabiztosság fontos eleme a sikernek, de emellett nem szabad elsiklani a hiányosságaink, illetve közösségen belüli pozitív és negatív differenciák felett.

A könyvnek ez a része különböző módszereket Spirál Dinamika, KAI, MBTI és HBDI is ismertet, amelyek segítenek a megfelelő csapat összeállításában, illetve abban, hogy sikeresebben tudjuk kihasználni a csoport teljes szellemi kapacitását pl. Megtudhatjuk, miért fontos, hogy heterogén csapatot hozzunk létre — olyan emberekből, akik egy nyitott és gátlásoktól mentes munkakörnyezetben mernek egymásnak ellentmondani, képviselni a saját véleményüket.

A stratégiai gondolkodásban nem lehet csak lineárisan gondolkodni, fel kell ismerni a nem lineáris mintákat exponenciális logaritmikus, hiperbolikus, ciklikus, jövőkép mik ezek a példák S-görbe. Amennyiben képesek vagyunk elfogadni a komplexitást, a problémák felmerülésének sokkal kisebb az esélye. Szükség van rövid- közép- és hosszú távú kockázatelemzésekre, hiszen különböző változások különböző időkben különböző eredményeket hoznak.

A fejezetben ezekhez is kapunk mind elméleti, mind gyakorlati tanácsokat. Változatos technikákat ismerhetünk meg továbbá: hogyan lehet ésszerű célokat kitűzni, mi a teendőnk a résztvevőkkel, érintettekkel, külső piaci szereplőkkel, döntéshozókkal?

A Vizsgálat c. Kiderül belőle, mennyire nélkülözhetetlen, hogy képesek legyünk globális szinten látni saját helyzetünket, problémáinkat, és itt is megismerkedhetünk különböző módszerekkel STEEP-analízis, Wilber-féle kvadráns.

A környezet vizsgálata azért fontos, hogy lássuk, milyen ütemben változnak a trendek, mi az, ami kívül esik a látókörünkön. A harmadik fejezet Előrejelzés bomlik a legtöbb részre, szám szerint öt szakaszra Ismerd meg a mutatókat és bizonytalanságokat; Válassz előrejelzési eszközöket; Válassz szét — Hozz létre jövőkép mik ezek a példák Egyesíts — rangsorold az ötleteket; Ahol ellenőrizheti látását és vásárolhat szemüveget hogyan lehet megtudni és 32 alfejezetre.

Ebben a fejezetben az alternatív jövőképek felvázolásának fontosságával ismerkedhetünk meg: milyen mélységben érdemes kidolgozni őket, milyen részekből kell állniuk. Az ide tartozó módszerek: brainstorming, eltérő forgatókönyvek írása, anomáliák meghatározása.

A milyen negatív jövőkép során meg kell határozni a fordulópontokat, melyek fontos állomásai a célhoz vezető útnak. A sikeres stratégiai gondolkodáshoz nélkülözhetetlen, hogy minél többet megtudjuk a múltról — csak ily módon lehet többféle jövőt elképzelni. Nincs egyféle módszer amelyet bármikor alkalmazni lehetnekülönböző módszereket kell vegyíteni, egymást kiegészítve használni. A kötet jövőkép mik ezek a példák indul ki, hogy minden problémára van megoldás legfeljebb még nem találtuk meg.

A problémák megoldásához különböző technikák léteznek: biostratégia, sciencie fiction, értékanalízis. A brainstormingot folyamatosan tökéletesíteni kell, például a Jung-féle kreatív gondolkodás segítségével.