Látószervek fejlődése


Látószervek fejlődése emberi szem ennek csak a töredékét képes érzékelni, körülbelül a — nm hosszúságú hullámokat.

  • A fényérzékelés fejlődése
  • Szemészet | Digitális Tankönyvtár
  • Az egyik szem látásának fokozatos csökkenése
  • Egysejtűek[ szerkesztés ] Az egysejtűek csak a fény irányát és intenzitását érzékelik Az egysejtűek a sejthártyájukkal érzékelik a fény intenzitását, és ennek változására valamilyen mozgással válaszolnak.
  • Látás 0 7 mennyi mínusz
  • 2. fejezet - Az emberi látással kapcsolatos alapismeretek
  • Hogyan látás helyreállítása videó

Az élőlények többségének fontos a fény érzékelése. A növényeknek a fotoszintézishez, az állatoknak a tájékozódáshoz fontos. Természetesen az egysejtű és a bonyolultabb testfelépítésű állatok is másként, és mást érzékelnek a körülöttük lévő világból. A fény érzékelésének az első lépése a fény és a sötétség megkülönböztetése. A második lépcsőfok az, amikor az élőlény már a fény intenzitását és a fényforrás irányát is meg tudja határozni.

  • Mozaik digitális oktatás és tanulás
  • Emberi szem – Wikipédia
  • Szemészeti fórum rövidlátás
  • A horizontális sejtek a fotoreceptorok idegvégződései által alkotott rétegben, az úgynevezett külső szinaptikus rétegben teremtenek kapcsolatokat a szomszédos sejtek között, az amakrin sejtek pedig a bipoláris és ganglion sejtek közé ékelődve töltenek be hasonló funkciót.
  • Miért csökken a látásunk
  • Fényérzékelés – Wikipédia
  • Olvasás a látás károsodásáról
  • Az emberi szem összetettsége - a vak- és a sárgafolttól kezdve a fókuszált és perifériás látásig

A következő lépcsőfok a formalátás, az utolsó pedig a színek és a mozgás érzékelése. Az egysejtűek a sejthártyájukkal érzékelik a fény intenzitását, és ennek változására valamilyen mozgással válaszolnak.

Az emberi szem összetettsége - a vak- és a sárgafolttól kezdve a fókuszált és perifériás látásig Hogyan kompenzálja agyunk az emberi szem kellemetlen hiányosságait Az elmúlt millió év alatt az evolúció a szimpla fényérzékeny pont óta hihetetlen mennyiségű különböző szemet produkált. Ez egy komoly evolúciós lépés, mivel a látó lények világos előnyöket élveznek vak társaikkal szemben.

Az ostorosmoszatoknál már szemfoltot is találhatunk. A csalánozóknál sem fejlődött ki külön látószervek fejlődése a fény érzékelésére, a különböző kívülről jövő ingereket egész testfelületükön át veszik fel.

Néhány medúzafajnál viszont megjelennek a kezdetleges fényreceptorok is. A laposférgeknél a különböző fényérzékeny sejtek összetömörülnek és ezek a hám alá süllyednek. Így kezdetleges csésze- és gödörszemek alakulhatnak ki. A gyűrűsférgeknél az állat feji részénél találjuk meg ezeket a sejttömörüléseket. Egyes fajoknál már találkozhatunk bonyolult felépítésű látószervvel pl.

A puhatestűek közül a csigákra és a fejlábúakra jellemző a fényérzékelés. A fejlábúaknak már kép- és színlátásra alkalmas hólyagszemük van, mely a hám betüremkedéséből alakult ki.

látószervek fejlődése

Az ízeltlábúak szeme a pontszem vagy az összetett facetta- szem, amely több száz egyszerű szemből áll. A rákoknál a facettaszem mellett találunk fényérzékeny dúcidegsejteket is. A tüskésbőrűek törzsénél nem találunk látószervet, de valamilyen formában ők is érzékelik a fényt. Ez a fényérzékenység feltehetően a kültakaróban jelen levő pigmentált sejtekhez köthető.

A halak hólyagszeme, a fejlábúak szemével ellentétben, nem a hám betüremkedése, hanem az agy kitüremkedése.

A halak rövidlátók, így látásuk nem tökéletes, de szemük szín- és képlátásra alkalmas. A látószervek fejlődése látószerve igen fejlett, de csak a mozgást érzékelik.

látószervek fejlődése

A kígyók két szemhéja átlátszó és összenőtt, ezért nem pislognak. Egyes madarakban a hipotalamusz bizonyos idegsejtjei érzékelik a koponyatetőn átszűrődő gyenge fényt.

Így érzékelik a kakasok is a hajnal közeledését. A fotoreceptorok felépítése A legegyszerűbb fényreceptorok az ocelluszok. Szerkezetük szerint lehetnek pigmentált látószervek fejlődése tömörülései vagy a hámsejtek betüremkedései révén létrejövő serleg vagy bogyó alakú bonyolultabb szemek is.

Ilyen szerkezetű ocellusban előfordulhat több réteg pigmentsejt, esetleg kezdetleges lencse vagy üvegtest is.

látószervek fejlődése

Ezek a behatoló fényhez viszonyítva inverz vagy látószervek fejlődése szemek lehetnek. Az előbbi esetben a fénynek látószervek fejlődése közegen lencsén, üvegtesten stb. Az utóbbiaknál a fény közvetlenül a receptorsejtekre vetődik. A főként rovaroknál előforduló összetett szemek ennél bonyolultabb felépítésűek.

Fényérzékelés

A facettaszem akár 12 egyszerű szemből ommatidiumból is állhat. Az ommatidiumnak két fő része van. A felszínen helyezkedik el a fénytörő apparátus lencsemíg alatta az érzékelő idegsejtek rétege. A fénytörő apparátust alkotja a fix gyújtópontú kitinlencse és az alatta elhelyezkedő két áttetsző kristálysejt.

Ez alatt találhatók a fényérzékeny retinulasejtek. Minden ommatidium nyolc retinulasejtet tartalmaz, melyek összessége alkotja a retinát.

látószervek fejlődése

Minden retinulasejt elsődleges érzéksejt, melyek belső felszínén vékony mikrobolyhokból álló fényérzékeny szegély található, a rhabdom. Az egy ommatidiumhoz tartozó rhabdomok összessége adja az ommatidium fényfelvevő készülékét. Attól függően, hogy a pigmentsejtek lefedik-e az ommatidium teljes állományát vagy sem, kétféle összetett szemről beszélhetünk, mivel ez a képalkotás elvét is befolyásolja. Appozíciós szemnél a kristálykúpok hossza megegyezik a gyújtótávolsággal, illetve az íriszpigmentsejtek az ommatidiumot teljes hosszában árnyékolják.

Ekkor a fénynyalábok egyenként jutnak be az ommatidiumok területére.

Az emberi szem összetettsége - a vak- és a sárgafolttól kezdve a fókuszált és perifériás látásig

Így az egy-egy rhabdom területén összeszedődő fénypontok csak a környezeti fényingerek egy-egy töredékét, mozaikdarabját képviselik. Az ommatidiumok összességének retinális részimpulzusaiból alakulhat ki a környezet valamelyest teljes képe. Az ilyen appozíciós szem a nappali életmódú rovarokra jellemző.

A szuperpozíciós szemnél a kristálykúpok hosszabbak, általában a gyújtótávolság kétszeresének felelnek meg.

látószervek fejlődése

A pigmentsejtek nem fedik le oldalról teljesen az ommatidium állományát, így a külső fény a szomszédos ommatidiumok területéről is átjuthat egy-egy ommatidium fénytörő apparátusára. Ily módon egy bizonyos számú kristálykúp egységes fénytörő közeget alkot, ami lehetővé teszi a gerincesek szeméhez hasonló összetett kép alkotását.

Emberi szem

Ez a szemtípus az éjszakai rovarokra jellemző, mivel kis fényintenzitás esetén is hatásosan összegyűjti a fényingereket. Az összetett szemmel alkotott kép nem olyan éles, mint a gerincesek szeme által alkotott kép, de két vonatkozásban felül is múlja az ember szemét. Az összetett szem látószöge fok feletti is lehet, míg az ember látószöge csak fokos.

Ráadásul a rovarok szeme a gyorsan mozgó képek felbontását nagyobb sebességgel képes végezni.

Míg az ember, ha 1 másodperc alatt 24 képkockát lát, azt már folyamatos mozgásként érzékeli, addig a rovarok akár képkockát is képesek másodpercenként megkülönböztetni. A gerincesek látószervét a szemgolyó és a hozzá tartozó járulékos szervek pl.

Mivel látószervek fejlődése emberi szem felépítése az összes többi gerinces állat szeméhez hasonló, a gerincesek szemének a felépítését az emberi szemen keresztül mutatom be. Az emberi szem három rétegből épül fel. A külső réteg ínhártyából és a szaruhártyából corneaa középső az érhártyából, a sugártestből és a szivárványhártyából, a belső réteg pedig az ideghártyából retinaaz ingerfelvevő rétegből áll. Kifutási helyénél van a vakfolt, ahol a retinán nem találunk receptorsejteket.

A pupillát körülölelő szivárványhártya mögött a szemlencse, a szemlencse és az ideghártya között pedig a kocsonyás üvegtest található.

2. fejezet - Az emberi látással kapcsolatos alapismeretek

Az elülső és a hátsó szemcsarnok a szivárványhártya előtt és mögött található, itt kering a csarnokvíz, mely a lencsét táplálja. Akkomodáció A szemben a fénytörésért főleg a szaruhártya és a lencse a felelős. A szem fénytörő képességét dioptriában D adjuk meg. A szaruhártya fénytörő képessége minden pontján azonos, míg a lencsénél ez nincs így.

Az érzékszervek

Attól függően változik, hogy a lencse magját vagy réteges köpenyét vizsgáljuk. Ez a fénytörő képesség egyénenként változhat, de az egyszerűség kedvéért az orvosok megállapítottak a szaruhártyára és a lencsére együttvéve egy 66 D átlag törőképességet. A szem alkalmazkodását akkomodációját a lencse és a szem izmai teszik lehetővé. Azt a legtávolabbi pontot, amelyet alkalmazkodás nélkül élesen látunk, távolpontnak nevezzük.

Közelpontnak azt a legközelebbi pontot hívjuk, amelyet maximális alkalmazkodás esetén látunk.