Szelektív látás, Pszichológia - 6. hét - Szelektív látás mi ez


Kapacitás probléma[ szerkesztés ] Környezetünk hatalmas információáradattal bombázza érzékszerveinket minden pillanatban.

Első csoport

Az információval elárasztott ember bármilyen feladaton is dolgozik, a bejövő információ legnagyobb része lényegtelen.

Az észlelőrendszernek és az agynak rendelkeznie kell valamilyen módszerrel, hogy a bejövő információt megszűrje, és a szükséges dolgokat megtartsa, hiszen sokkal több a minket érő inger, mint amennyi kapacitással rendelkezünk ezek feldolgozására.

Hogy szelektív látás ingerek sokaságából mit észlelünk, azt a figyelem határozza meg. A fogyasztott táplálék minősége befolyásolhatja, hogy ki mennyi ideig képes figyelni [4] A figyelem területei az agyban[ szerkesztés ] Br 8 és környékének asszociációs területei - vizuális követés A figyelmi hálózat jobb féltekei dominanciát mutat.

A figyelem neuronhálózatának struktúrái: Prefrontális szelektív látás Br. Az inger fizikai jellemzői határozzák meg a kialakult aktivitást, majd ezután lép a tudás a színre, ezt a folyamatot területfüggetlen figyelemnek is nevezik. Top-down: Felülről lefelé irányul a tudás észlelésre kifejtett hatása, tehát a fentről le folyamat tudás-vezérelt.

Ezt a folyamatot hívják területspecifikus figyelemnek is.

szelektív látás technika visszanyeri látását

A top-down folyamatok jellemzően négyféle módon fejtik ki hatásukat: a A tudás elősegíti az osztályozást. Tudásunk segítségével korábbi tapasztalatainkhoz kötjük a tárgyakat eseményeket, így kategorizálunk. A figyelem egyes ingereket hatékonyabbá tesz, míg másokat akár meg is szüntethet.

A top-down folyamatok irányítják a szenzoros bemenetek megszerzését, azaz az első esemény irányítja az azt követő észlelési folyamatokat. Például amikor megérezzük kedvesünk parfümillatát egy zsúfolt utcán, alaposabban szétnézünk, keresni kezdjük az ismerős alakot. Az értelmezés a kontextustól függ. A figyelemre irányuló korai kísérletek[ szerkesztés ] [ szerkesztés ] ben vizsgálta Jevons egy egyszerű kísérlettel a figyelem terjedelmét.

Szelektív látás A cikket Horváth Gábor írta. Valószínűleg tapasztaltátok már magatokon is, hogy kereskedés közben az elme olykor blokkol, illetve megszűr bizonyos információkat, és már csak akkor vesszük észre, hogy ott vannak voltak a jelzések, amikor már túl késő. Ilyenkor nem csupán arról van szó, hogy figyelmetlenség, kapkodás vagy a mintázatok ismeretének — tudásnak — a hiánya miatt nem vesszük észre, ami szinte beleüvölt az arcunkba.

Egy marék babot dobott a tálcára, és megpróbálta egyetlen pillantással megállapítani a babszemek számát. Ezt a kísérletet megismételte néhányszor és minden szelektív látás feljegyzést készített arról, hány szem babot vélt felfedezni, és hány szem bab volt valójában a tálcán.

A retinától a V1-ig Képfeldolgozás: a retinális receptív mezők A látás első szintjein nem csupán a fényképszerű retinaképnek az agykéregbe történő továbbítása történik.

Ha a babszemek száma nél több volt, akkor hibázni kezdett. Ebből a kísérletből arra lehet következtetni, hogy a figyelmünkkel egy adott pillanatban kb. Ez a szám megegyezik a rövid távú memória kapacitásával.

Stroop, amerikai pszichológus ben írta le a figyelem megosztottságára vonatkozó kísérletét. Agyunkban interferencia lép fel a kétféle feladat elvégzése közben: ahol a név jelentése és színe megegyezik, segíti a szín kimondását, ahol különböznek egymástól ott a reakcióidő megnő.

Fordított esetben, amikor a szó jelentését akár egy színnevet, vagy mást kell kimondani, nem pedig a szó színét, nem lép fel a késleltetés jelensége. Cherry tudományos munkájának bemutatására egy koktélparti kitűnő színtér: ugyanis mindenki egyszerre beszél, egyszerre érik el a beszédhangok a fülünketmégis képesek vagyunk pusztán mentális eszközökkel kiválasztani a számunkra fontos üzenetet.

szelektív látás telefon és látvány

Ez a szám megegyezik a fonológiai hurok verbális munkamemória kapacitásával, a téri vizuális vázlattömb egyszerre 4 mozgó tárgyat tud követni. A figyelem tartóssága: azt mutatja meg, hogy mennyi ideig vagyunk képesek figyelmünket ráirányítani egy tárgyra. A figyelem e jellemzőjét számos tényező befolyásolja: mennyire monoton ingerre kell figyelnünk, érdeklődésünk, arousal szintünk, stb.

szelektív látás zsírok és emberi látás

Ez egyértelműen mutatja, hogy nagyon nagy egyéni eltérésekkel találkozhatunk, a figyelem tartósságát illetően. A figyelem megosztottsága: azt jelzi, hogy egyszerre hány dologra tudunk párhuzamosan figyelni.

Második csoport

Mindig egy adott figyelmi kapacitással rendelkezünk, mely függ például az aktuális állapotunktól is. A John R. A figyelem átvitele lehet szándékos és spontán. Spontán figyelem átvitelről beszélünk például, ha egy színházi darab megtekintése közben, a karzatról lelökik a műsorfüzetet a földszinten ülők közé, hiszen ilyenkor szinte mindenki átviszi figyelmét az előadás cselekményéről, a zaj forrására.

Sokkal nehezebb átirányítani figyelmünket a számunkra érdekes dolgokról más, kevésbé érdekes témákra. A figyelem fajtái az erőfeszítés és a tudatos ráirányultság alapján[ szerkesztés ] Szándékos akaratlagos figyelem esetében a figyelmi tevékenység tudatos mentális erőfeszítést igényel.

  1. Látás vissza gyakorlat
  2. Вряд ли он позволил бы «ТРАНСТЕКСТУ» простаивать целый уик-энд.
  3. Ты же знаешь, что шифры, которые не поддаются, не выходят у меня из головы.

Szándékos figyelmünk táplálkozhat feladattudatból, érdeklődésből is. Spontán akaratlan figyelemről akkor beszélünk, amikor figyelmünk önkéntelenül szelektív látás ingerre irányul. Önkéntelen figyelmet váltanak ki a szokatlan vagy szokatlanul erős ingerek, mozgó tárgyak. Automatikus figyelem[ szerkesztés ] Az automatikus figyelem nem igényel tudatos odafordulást és erőfeszítést sem. Gyakorlás révén alakul ki. Az automatikus figyelem lehetővé teszi, hogy figyelmünket megosszuk és egyidejűleg más párhuzamosan folyó tevékenységet is nyomon kövessünk.

Kitartó figyelem[ szerkesztés ] A figyelemnek az a formája, amely hosszú ideig fennálló nagy mértékű mentális erőfeszítést igényel. Ilyen figyelemre van szükségünk például egy adott problémakör feltárásához, megértéséhez. A kitartó figyelmet befolyásolják motivációink, elvárásaink, érdeklődésünk, előzetes szelektív látás és tapasztalataink egyaránt.

Szelektív látás

A szelektív figyelem szigorúan korai szűrési modellje szerint a világ nem figyelt vonatkozásai nem léteznek számunkra. A késői szelektív látás elmélete szerint fogyasztói szempontból a nem figyelt ingerek is hatással vannak ránk.

szelektív látás tényezők a látás javítására

Kérdés, hogy ezek milyen módon, milyen körülmények között, és mennyi ideig jelentkezhetnek. A kísérleti figyelemkutatás főleg a figyelem terjedelmével, ingadozásával, átállíthatóságával és típusaival foglalkozik.

Mivel számtalan inger éri egyszerre szervezetünket és érzékszerveinketa szelektív látás — és a fontos információk elvesztésének - elkerülése érdekében választanunk kell közülük. A kapacitásért versengő ingerek közül azok részesülnek előnyben, amelyek a pillanatnyi helyzet szempontjából lényegesek. Ez egy torzított versenyt eredményez. Minden esetben, amikor párhuzamosan több olyan esemény zajlik, amelyek egymást kizáró választ kívánnak, figyelmi folyamatok határozzák meg az észleléstés ilyenkor közvetlenül a tevékenységre hatnak.

A korai és késői feldolgozás elmélete[ szerkesztés ] Vajon semmit sem fogunk fel azokból az ingerekből, amelyeket nem figyelünk? Milyen mélyen hatolnak be a figyelmi folyamatok az információfeldolgozás folyamataiba?

  • Szelektív látás - Írásaim A szelektív látás az Tárgyreprezentáció az agykéregben A fejezet első részében megismerkedtünk azzal, hogy miért is nehéz feladat egy adott tárgy felismerése.
  • A látóhatár felett
  • Szem látó szitakötők
  • Alakfelismerés, vonalas rajzok is, kategóriához rendelés, rejtett tulajdonságokra következtetés A felismerés korai szakaszai korai: tárgyleírás primitív alkotórészekkel retinán adott intenzitáseloszlás, vonalak, élek, szögek késői: ezen leírások összehasonlítása a különböző kategóriákba tartozó tárgyak alakleírásával majd a 'legjobb' kiválasztása Kérgi vonásdetektorok Hubel és Wiesel: egysejtes vizsgálatok, receptív mező Egyszerű sejtek: bizonyos irányú és helyzetű egyenes, Komplex sejtek: irány, Hiperkomplex sejtek: irány, hossz, egyéb hiperkomplex sejtek: pl.
  • Távolság az asztal nézetétől
  • Myopia fejlődésének mechanizmusa

Ez a kérdés a figyelem kutatásának örökzöld témája. A korai és késői szűrés vizsgálatára számos modellhelyzetet dolgoztak ki. Korai szűrési modell Early selection [ szerkesztés ] A dichotikus hallási kísérletben a kísérleti személy füleire fülhallgatót helyeznek, melyen keresztül a két fülébe különböző ingereket adtak egy időben. Cherry kísérletében a két inger két különböző szöveg volt.

Az egyik figyelése és ha a látása visszamondása volt a feladat, és az érdekelte a kutatót, hogy a nem figyelt szövegből, mit vesz észre a vizsgált személy. Ezt shadowing visszhangzási technikának nevezzük.

  • Navigációs menü Általános pszichológia
  • Homeopátia a szemészetben
  • A könnyek rontják a látást
  • A helyes önértékelés nyolc buktatója Téves gondolkodási mechanizmusaink számos problémát okoznak.
  • Javítja a látást gyógyszerekkel
  • Látás rövidlátás táblázat

Ezzel biztosították a figyelem folyamatos fenntartását. A kísérletek eredményeképp kiderült, hogy a nem figyelt szövegből szinte semmit nem vettek észre maximum annyit, hogy férfi vagy női hang hallatszik-eáltalában azt sem, amikor másik nyelvre váltottak vagy visszafele játszották le a szöveget.

Broadbent a megosztott emlékezeti terjedelmet elemző vizsgálatában mindkét fülbe érkező ingerekre figyelniük kellett a kísérleti személyeknek.

Az ingerek számpárok voltak, melyeknek egyik tagja a jobb, másik a bal fülbe érkezett, és a sorozat után tetszőleges sorrendben kellett visszamondani őket. A kísérleti személyek — a szelektív látás sorban történő visszamondása helyett - először az egyik, majd a másik fülbe érkező ingereket mondták vissza, de lényegesen kevesebb számot tudtak visszamondani arról az oldalról, melynek ingereit később kezdik visszamondani.

Mivel ez a szűrő az információfeldolgozás korai, az input feldolgozása előtti szakaszban működik, Broadbent elméletét a szelektív figyelem korai szűrési modelljének nevezik. Ez a modell azonban számos kísérleti tényre nem ad választ.

szelektív látás a látásélesség skálájának mérése

A visszhangzási kísérlet részt vevői például gyakran észreveszik, ha a saját nevüket hallják a nem figyelt szövegben. Ezt sajátnév-hatásnak nevezzük. Az észlelésbe beavatkozott tehát a szavak jelentéseés a nem figyelt ingerek is betörnek a korlátozott kapacitású rendszerbe. Ez arra utal, hogy valamilyen feldolgozás mégiscsak működik még a szelekció előtt. A jelentés meghatározó szerepét Treisman vizsgálatai is alátámasztották.

Treisman egyik visszhangzási kísérletében a két különböző fülbe érkező két különböző szöveg a hallgatás egy pontján megcserélődött, majd vissza. Sokan a tartalom alapján folytatták a szöveget, vagyis fület váltottak.

Amikor rájöttek a hibára, visszatértek az eredetileg figyelendő fülhöz. Egy másik kísérletében a résztvevők ugyanezt a szelektív látás hallották mindkét fülükben, de az egyik a másikhoz képest késleltetéssel indult, mint a kánon.

Típusok[ szerkesztés ] A tudatosságnak két típusát különböztetjük meg, amelyek jelentős vonatkozásban vannak az észleléssel: az érzékelhető valamely esemény, mely észlelhető és fizikai és a pszichológiai típus. A különbséget minden "látó" ember képes egyszerűen bizonyítani szemének kinyitásával és becsukásával: olyan szenzoros modalitás nélkül, mint a látás, az érzékelt tudatosság gondolata hiányzik. A jelenlevő tudatos, teljes és gazdag érzékelés által, mint a látás, összehasonlítás alapján semmi sincs jelen, ha az érzékek nem működnek, mint például amikor be van csukva a szemünk. Ezen szabályt alkalmazva megérthető, hogy az esetek mérhetetlen többségében a logikai megoldást az egyszerű emberi érzékelésen keresztül érjük el. Az aktív percepció elmélete az szelektív látás csalódás illúzió kutatása során is felmerült, különösen Richard L.

Eredményei szerint csak akkor lehet észrevenni azt, hogy a két szöveg hasonló, ha a késleltetés egy bizonyos kritikus időtartamon belül marad. Ráadásul, ha a nem figyelt fülbe érkező szöveg jön előbb, a kritikus időtartam lényegesen rövidebb — a nem figyelt információt tehát gyorsan elfelejtjük. Ezek alapján a szelekció során a figyelt információk feldolgozása intenzívebb, mint a nem figyelteké — azaz a korai szelekció valójában csak csillapítás és nem szűrés.

Késői szűrési modell Late selection [ szerkesztés ] Felvetődött azonban, hogy a nem figyelt ingerekről is kialakul a jelentés, úgy, hogy ennek nem vagyunk tudatában, tehát nem is tudunk róla beszámolni. A késői szelekciós elmélet Deutsch és Deutschilletve Norman nevéhez kötődik.

Lewis — dichotikus kísérletében — a nem figyelt fülbe időnként a figyelt szöveggel kapcsolatban álló jelentésű szavakat adott. Ezeknél a figyelt szöveg visszamondása lelassult. McKay eredményei szerint a nem figyelt fülbe adott szavak jelentése szelektív látás a figyelt fülbe adott kétértelmű mondatok jelentésének értelmezését. Newstead és Dennis kísérletében nem mutatkozott a McKay által leírt hatás, amikor a nem figyelt fülbe a kritikus szavak nem egyenként, hanem mondatok részeként jelent meg.

Corteen és Wood áramütéssel társított egyes szavakat, ezáltal a szavak — mint veszélyre figyelmeztető ingerek - a bőr elektromos vezetésének fokozódását váltották ki — ez a válasz akkor is megjelent, ha szelektív látás szavak nem a figyelt fülbe érkeztek. Dawson és Schell eredményei szerint dichotikus helyzetben a figyelem időről időre átkapcsol a nem figyelt ingerekre, a bőrvezetéses válasz csak akkor jelent meg, szelektív látás a kritikus szavak épp ezekre a szakaszokra estek.

A korai és késői szűrés között a hagyományos kísérletezés nem tudott szelektív látás, a két lehetőség közötti választás hosszú kutatássorozatot indított el.

Látás szelektív,

A továbblépést azok a vizsgálatok jelentették, melyekben azt vizsgálták, milyen feltételek mellett és milyen mélyen szólhatnak bele az érzékelési oftan katachrom és látásjavítás folyamatokba a felülről lefele ható modellvezérelt folyamatok, azonos szelekciós elvek érvényesülnek-e a látás és a hallás esetében, és milyen mechanizmusok biztosítják a szelekció típusait.

Összpontosulás[ szerkesztés ] A figyelem végső szakasza, amikor az élet céljára irányul. Ez a "szamádhi" állapot a jóga-buddhizmusban. Előzőleg bölcseletileg kerested a végső célt. Az arab hirdetés Korán Ábrahámot a "keresők"-höz sorolja. A "Táltos" is keres megoldást gondjaira révületében. A sámán dob ütemes rezgése ráhangolja a kutatott sáv frekvencia adatterére.

A nagy pásztázók Firefox; Google; Facebook ügyes kereső motorral üzemelnek. Lehet, hogy képes ebből az ismeret tömegből kiszűrni a neki szelektív látás adatokat. Ehhez kell algoritmizált aprólékos figyelem. Ezt csak bátrak kockáztatják meg, lelki visszaesés, depresszió követi a nagy erőkifejtés utáni fáradtságot, energiahiányt.

szelektív látás a látás gyorsan lemegy

Azt nehéz elviselni.