Vizuális funkciók és kutatásuk,


Vizsgálódásait saját emlékezetén végezte: szólistákat dolgozott ki, tanult meg, és vizsgálta az emlékezeti teljesítményét. Eredményei alapján ő írta le az ún.

Az emlékezet vizsgálatának ebbinghausi hagyománya, amelyet később verbális tanulási megközelítésnek neveztek, az Egyesült Államokban talált követőkre és vált rendkívül népszerűvé.

Liebermann Mária

A kutatók ezen szemléleten keresztül azt vizsgálták, hogy a különböző feltételek hogyan befolyásolják az újonnan elsajátított ismeretek hozzákapcsolódását a régiekhez.

Eredményeiket az inger-válasz kategóriák segítségével értelmezték, és kísérleteik során többnyire szólisták tanulását alkalmazták. Ez a megközelítés az as évektől nagyjából a as évekig virágzott. Az emlékezetkutatás másik nagy gyökere a német alaklélektani iskolához köthető.

  1. Я звонила вам на мобильник.
  2. Minden a látás hirudoterápiájáról
  3. Táblázat a látás teszteléséhez online nézés
  4. Беккер пожал плечами и вгляделся в надпись.
  5. Rövidlátás, hogyan kell edzeni

Az elsősorban percepcióval foglalkozó irányzat az észleléskutatási eredményeit megpróbálta az emlékezetkutatásban is alkalmazni. A Gestalt-pszichológusok inkább a belső reprezentációk jelentőségét hangsúlyozták az inger-válasz kapcsolatok helyett. Az emlékezetre mint aktív folyamatra hívták fel a figyelmet, és a tanulást végző személy szervezői tevékenységére is hangsúlyt fektettek.

Ezen irányzat jeles képviselője George Mandler és Endel Tulving.

  • Vizuális nyelv és kommunikáció alapismeretei, alkalmazásuk az ábrázolásban és a képi kifejezésben A vizuális nyelvi elemek, a mindennapi vizuális kommunikáció alapismereteinek jártasság, esetenként készségszintű alkalmazása.
  • Pszicholingvisztika - Vizuális módszerek - MeRSZ
  • A fejlődés és az oktatás pszichológiai kérdései Programvezető: Szokolszky Ágnes, Dr.
  • Hogyan lehet otthon javítani a látását
  • A tanulás eredményessége szemléletes mutatója az iskola munkájának.
  • Hogyan lehet enyhíteni a szem fáradtságát teával
  • Emlékezet – Wikipédia
  • A látástudomány alapjai

Az emlékezetkutatás harmadik fő irányvonala Nagy-Britanniából indult ki, amely Frederic Charles Bartlett Az emlékezés című művének nyomán alapult. Bartlett megkérdőjelezte az értelmetlen szövegek tanulása mechanizmusának vizsgálatát, és a hangsúlyt a komplex, összetett ingeranyagokra helyezte. Híres emlékezeti tesztje "A szellemek háborúja", amely az európai kultúra számára idegen népek hagyományain alapuló népmese. Vizsgálataiban kifejezetten hangsúlyozta a megértésre tett erőfeszítést, az emlékezés során előforduló hibázások vizsgálatát.

Bartlett úgy vélte, hogy a feltevések belső reprezentációkon, sémákon alapulnak.

Fejezetek a pedagógiai pszichológia köréből

A sémák strukturálják a világról őrzött tudásunkat, illetve befolyásolják azt is, hogy miként tárolunk el és hívunk elő új információkat. Azonban ezeket a nehezen megragadható belső reprezentációkat kísérletileg ekkor még nehezen lehetett vizsgálni. Az es évek kognitív forradalmának keretében elterjedt az ún.

A digitális számítógép modelljére kialakult az emlékezet mint információkódoló, -tároló, illetve -előhívó, több tárolási rendszerrel rendelkező modellje. Az utóbbi évtizedekben az emlékezetkutatás a kognitív tudomány egyik vezető témájává vált. Az emlékezés folyamata[ szerkesztés ] Információfeldolgozási szemszögből három fő lépésre osztható az emlékezés folyamata: kódolás, azaz az információ befogadása, feldolgozása és kombinálása tárolás, azaz a kódolt információ tartós regisztrálása előhívás, azaz az eltárolt információ felidézése valamely inger hatására Az emlékezés folyamatának e három szintje különböző feladatokat lát el, azonban szorosan összefüggnek egymással.

A kódolás milyensége befolyásolja az információ eltárolását, a tárolás módja pedig a későbbi előhívás sikerességét.

vizuális funkciók és kutatásuk

Gátlás az emlékezeti előhívásban[ szerkesztés ] Irányított felejtés [1] Bjork és munkatársai foglalkoztak a jelenséggel, amelyet irányított felejtésnek neveztek el az eljárásuk során. Miután ezt az intrukciót megkapták a kísérleti személyek újabb szavakat kellett megtanulniuk, ezt követően egy rövid feladatot kaptak késleltetés gyanánt, s csak ez után kérték meg őket, hogy idézzék fel az összes inger, amelyet a kísérletben láttak, azokat is, amelyekre azt az utasítást kapták, hogy elfelejthetik.

  • DOI:
  • A fejlődés és az oktatás pszichológiai kérdései | Neveléstudományi Doktori Iskola
  • Сколько времени он уже занят поиском.
  • A látás helyreállítása 13-ról 100-ra
  • Блестящий криптограф - и давнишнее разочарование Хейла.
  • Szem és homályos látás
  • Legrosszabb látás mínusz

Az eredmények azt mutatják, hogy a kísérleti személyek elfelejtették azokat a szavakat, amelyek a felejtési instrukció előtt álltak. A kontrollcsoport kísérleti személyei a felejtési instrukció helyett emlékezési instrukciót kaptak, tehát arra kérték őket, hogy minél több ingert tartsanak fejben. A felejtési instrukciót kapó csoport résztvevői szignifikánsan kevesebb szót tudtak felidézni a szólistából, mint a kontrollcsoport tagjai.

Jelenlegi hely

Valójában azonban nem történt tényleges felejtés, hiszen a szabad felidézést követően a kísérleti személyek kaptak egy felismerési tesztet, s itt a kísérleti- és a kontrollcsoport tagjai is ugyanannyi szót ismernek fel a lista első feléből Russo-Andrade, Bjork szerint a jelenséget az okozza, hogy létrejön egy gátló hatás az emlékezeti előhívás közben, s ezt a gátlást Bjork aktív elnyomásként, vagyis az aktiváló hatás ellentéteként definiálja Bjork, A kísérletet elvégezték egy másik változatban is, ekkor Woodward és Bjork a fent leírt kísérletben a felejtési instrukció után pénzjutalmat ígértek minden olyan szóért, amelyet fel tudnak idézni a kísérleti személyek.

Az eredmények nem változtak, a pénzjutalom ellenére is képtelenek voltak felidézni a kísérleti személyek több szót. Szenzoros emlékezet[ szerkesztés ] A szenzoros emlékezet az információknak egy nagyon rövid ideig történő tárolása egy adott modalitásban pl. Ha úgymond egy pillantást vetünk valamire, akkor a szenzoros emlékezeti rendszerünket használjuk. Ennélfogva a szenzoros emlékezet egyben tartozik az észlelés, illetve az emlékezet témaköréhez is.

A szenzoros emlékezetnek több típusa van: megkülönböztethetjük az ún.

Online. Bárhol. Bármikor.

Rövid távú emlékezet és a munkamemória[ szerkesztés ] A rövid távú emlékezet short term memory - STM kis mennyiségű információ néhány másodpercig történő tárolására képes rendszer. A rövid távú emlékezet verbális, vizuális-téri, sőt, akár szaglási és vizuális funkciók és kutatásuk információk tárolását is lehetővé teszi. A munkamemória olyan emlékezeti rendszer, amely egyfajta "mentális munkaállomás", amely lehetővé teszi, hogy bizonyos információkat fejben tartsunk, azokat manipuláljuk egy feladat elvégzése közben.

vizuális funkciók és kutatásuk

Hosszú távú emlékezet[ szerkesztés ] A hosszú távú emlékezet long term memory - LTM az a rendszer, amely lehetővé teszi, hogy hosszú időn keresztül információkat tároljunk. A szenzoros és a rövidtávú emlékezettel ellentétben a hosszú távú emlékezetnek nincs kapacitási korlátja. A hosszú távú emlékezeten belül élesen elkülönül az ún.

vizuális funkciók és kutatásuk

A deklaratív emlékezet vagy explicit emlékezet az eseményekre való és tényekre való emlékezet együttes elnevezése, annak alapján, hogy képesek vagyunk-e tapasztalatainknak tudatába kerülni és a tudat tartalmáról nyelvileg beszámolni. Két alrendszere van: az egyik a szemantikus emlékezetamely a világról való tudásunkat, ismereteinket tárolja, a másik az epizodikus emlékezetamely az egyedi eseményekre való emlékezést teszi lehetővé.

Atkinson-Shiffrin modell[ szerkesztés ] Atkinson és Shiffrin az ún. A modell szerint az információ először a környezetből a szenzoros emlékezetünkbe jut, onnan pedig bekerül a rövid távú emlékezetbe. A modellben a rövid távú emlékezet mint munkamemória működik, avagy ez a rendszer felelős az emlékezeti stratégiák kiválasztásáért és a jó látásról. Innen az ismétlés segítségével kerül át az információ a hosszú távú memóriába.

Ez a modell azonban számos kritikát kapott.

Többek között nem tud megmagyarázni számos neuropszichológiai esetet. Mivel a modell szerint a hosszú távú emlékezet "előszobája" a rövid távú emlékezet, ez utóbbi deficitje esetén súlyos tanulási nehézségeknek kellene jelentkeznie a betegeknél.

Navigációs menü

Azonban például Shallice és Warrington betegére sem volt ez jellemző. A munkamemória-modell napjaink leginkább elfogadott koncepciója a munkamemória működésével kapcsolatban. A modellnek három eleme van. Az ún.

Több száz tankönyv és szakkönyv egy helyen

A másik alrendszer, a téri-vizuális vázlattömb a vizuálisan illetve térileg kódolt elemek megtartását végzi. Ezt az egész rendszert a modell szerint az ún. Ezt a három komponenst Baddeley ben kibővítette az ún. A standard munkamemória-modell alternatívái[ szerkesztés ] Randall Engle és munkatársai - kontroll és tárolás[ szerkesztés ] Engle egy egységes munkamemória-modellt feltételezett, amelyben az információ tárolását, manipulációját és előhívását a kontrollált figyelmi rendszer végzi.

A munkamemóriát két komponens működésével írta le, az egyik a rövid távú emlékezet a hosszú távú emlékezet átmenetileg aktív részea másik pedig maga a kontrollált figyelem ez helyezi a figyelem fókuszába az egyes emlékezeti elemeket. Nelson Cowan - beágyazott folyamatok modellje[ szerkesztés ] Cowan szerint nem beszélhetünk munkamemória-rendszerről, csak munkamemória-jelenségekről, melyek 3 fő komponense: figyelmi fókuszban lévő, aktivált hosszú távú emlékezeti elemek figyelmi fókuszban nem lévő, de aktív hosszú távú emlékezeti elemek inaktív emlékezeti elemek, amik jól használható hívóingerekkel rendelkeznek Ebben a modellben ahhoz, hogy egy inger kapcsolatba kerüljön a hosszú távú emlékezeti reprezentációkkal, először vizuális funkciók és kutatásuk figyelem középpontjába kell, hogy kerüljön.

Miután ez megtörtént, hosszú távú emlékezeti elem lesz belőle, ami később újra tud aktiválódni, ha feltűnik az inger.

A fő különbség a standard munkamemória-modell és a beágyazott folyamatok modellje között, hogy az előbbiben a két alrendszer verbális és téri-vizuális különbözhet a kapacitásában, míg az utóbbiban vizuális funkciók és kutatásuk a kapacitás. Az elmélet gyenge pontja, hogy a kísérleti eredmények és a neuropszichológiai vizsgálatok szerint a verbális és a téri-vizuális kapacitás igenis eltérhet egymástól.

Ezt Cowan a rossz látás fizikai aktivitás feldolgozási folyamatok szintjén bekövetkező különbségekkel próbálja megmagyarázni, azonban több kísérletben ezt a tényezőt is kontrollálták, s mégis egyénen belüli különbségeket kaptak.

James Nairne - hívóinger által vezérelt rövid távú emlékezet[ szerkesztés ] Nairne szerint alapvetően hibás az a széles körben elterjedt nézet, miszerint az átmenetileg aktivált emléknyomok elhalványulnak, ha vizuális funkciók és kutatásuk frissítő mechanizmus pl. Nairne szerint a nyomelhalványulásra nincs tudományos bizonyíték, és inkább a hívóinger-célemlék vizuális funkciók és kutatásuk kell koncentrálnunk az emlékezésnél, nem pedig frissítő mechanizmusokra.

Nairne McGeoch interferenciaelméletét veszi kiindulási alapnak, mely szerint a humán tanulás és felejtés a hívóingerek és célemlékek kapcsolatának eredménye.

Tartalomjegyzék

Felejtésnél vagy túlterhelt a hívóinger pl. Az interferenciaelmélet egyik fontos kísérleti bizonyítéka a kiszabadulás a proaktív interferenciából.

Ez azt jelenti, hogy a korábban bemutatott elemek felidézést zavaró hatása megszűnik, ha kategóriát váltunk. Például ha sok szó felidézését várják el tőlünk az "állatok" kategóriáján belül, akkor egy idő után csökkenni fog a teljesítményünk, míg ha egy idő után a növényeket kell megjegyeznünk, akkor megszűnik a teljesítménycsökkenés.

Általános pszichológia: Tanulás- emlékezés- tudás Vol. Hove and New York: Psychology Press. Általános Pszichológia 2. Independent functioning of verbal memory stores: A neuropsychological study. Quarterly Journal of Experimental Psychology, 22 2 The episodic buffer: a new component of working memory?. Trends in Cognitive Science 4 11— PMID Általános pszichológia: Tanulás - emlékezés - tudás Vol. Baddeley, A. Budapest, Magyarország: Akadémiai kiadó Csépe, V.

Általános pszichológia: Észlelés és figyelem Vol.