Illuzórikus látás
Any- nyira könnyű a tárgyak észlelése, felismerése, hogy elsőre nehéz megérteni, milyen komplex is ez a folyamat. Képzeljük el, hogy egy olyan intelligens robotot szeretnénk alkotni, amely képes a képen látható székek felismerésére, és el tudja dönteni, hogy azok közül melyikre lehet leülni.
Illuzórikus látás az. Illuzórikus látás az. Utókép – Wikipédia
Vegyünk egyelőre csak egy példát a képről: hogyan tudja robotunk eldönteni például azt, hogy az íróasztalon lévő modellre vagy a másik szobában, távol látható székre le lehet-e ülni? Számunkra a kérdés nevetségesen könnyű, de csak addig, amíg észrevesszük, hogy a két tárgy illuzórikus látás valójában teljesen azonos!
- A látás helyreállítása műtét nélkül igaz vagy mítosz?
- Műtét nélkül helyreállíthatja a látást. Hány évig áll helyre a látás
- A látást befolyásoló vírusok
- Anyaméh a látás javítása érdekében
Mi alapján döntsön tehát robotunk? Egy komplex tárgy, melynek felismerése nem okoz gondot senkinek 5. Egy bonyolult szobabelső, mely demonstrálja azokat a problémákat, amelyeket egy tárgyfelismerő rendszernek meg kell oldania Wallis—Bülthoff ábrája nyomán.
Az adott tárgykategóriát felismerjük helyzetétől, megvilágításától, színétől, méretétől, illetve távolságától, nézőpontjától függetlenül, részlegesen kitakarva, részekre bontva, valamint a kategória eltérő elemeit szemlélve is Három fontos csoportja van azoknak az érveknek, melyek azt mutatják meg, miért is nehéz probléma a tárgy- vagy alakészlelés.
Egy adott tárgyat csak nagyon ritkán látunk azonos feltételek mellett, vagyis a tárgy retinára vetülő képe sokszor változik, mivel más szögből, irányból, távolságból, méretben, színben, illetve fényviszonyok mellett látjuk.
Azt mondjuk tehát, hogy tárgyészlelésünk pozíció- méret- távolság- vagy színinvariáns, vagyis független a fenti tulajdonságoktól. Egy adott tárgy kategóriájának egyes tagjait kisebb eltéréseik ellenére is fel tudjuk elismerni, és ugyanúgy kezeljük őket. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne tudnánk a különbségeket is észrevenni egy adott kategória egyes tagjai között szelektivitás.
Tárgyfelismerésünk ezen két folyamat, a ge- neralizáció és a szelektivitás nyereség-veszteség vagy vám-rév hatásán múlik. A tárgyakat egyszerre több specificitási szinten is fel tudjuk ismerni.
Hogy melyik illuzórikus látás kategorizációs szintet használjuk, az mindig a feladatunktól függ. Mint látni fogjuk, ezeket a problémákat a tárgylátás egyes modelljei eltérő módon kezelik.
Fejezetünkben azokat a folyamatokat foglaljuk össze, melyek az alakok, formák, a két- illetve atlétikai jövőkép tárgyak észlelését teszik lehetővé.
Tartalomjegyzék
A tárgy-alakzat és a háttér elkülönítése: perceptuális szegregáció A minket körülvevő tárgyak, a környező világ legtöbb dolga jól megkülönböztethető alakú és formájú. Bár nem biztos, hogy mindenki tudatában van ennek, a tárgyakat körvonalaik alapján észleljük.
Az angolban használatos edge szó megfelelői — perem, él — helyett fejezetünkben a kifejezőbb kontúr, illetve körvonal kifejezéseket használjuk. Például szobánk ablakán kitekintve az ablak körvonalai zárt négyszögalakot írnak le, míg a kint látható fák szabálytalan körvonalai jól láthatóak az égbolt háttere előtt.
- Illuzórikus látás - sdgszarszo.hu
- Illuzórikus látás Illuzórikus látás az.
- Illuzórikus látás az.
A tárgylátás egyik alapvető lépése sokak szerint előfeltételehogy az adott tárgyat annak hátterétől, valamint az együtt megjelenő tárgyakat egymástól elkülönítsük. Ezt afolyamatot nevezzük perceptuális szegregációnak, illetve alakzat-háttér szegmentációnak. A kifejezések egyben arra is utalnak, hogy egy tárgy látása során a tárgy alakja az, ami elkülönül, azaz szegregálódik a hátteret alkotó mintázattól.
Vegyük példának az a látás amblyopia helyreállítása. Az ábra mely úgynevezett kétértelmű ábra jól demonstrálja az alakzat-háttér szegregáció fontosabb tulajdonságait. Illuzórikus látás a következők: Az alakzat a háttér előtt van.
A háttér olyan alaktalan anyag, amely az alakzat mögött is folytatódik. A körvonal kontúrami az alakzatot és a hátteret elkülöníti, az alakzathoz tartozik. Az alakzat könnyebben megjegyezhető, és jobban hasonlít egy adott tárgyra, mint a háttér.
Az úgynevezett Rubin-váza. Mi van a képen: két arcprofil vagy egy váza?
Általános pszichológia 1-3. – 1. Észlelés és figyelem
Nézzük, hogyan érvényesülnek ezek az elvek az 5. Próbáljuk úgy látni az ábrát, hogy a fekete felszín az alakzat. Ilyenkor két arcprofilt látunk, melyek mögött a fehér, differenciálatlan hátteret nem lehet mint vázát érzékelni, mivel az ábra kontúrjai ebben az esetben az arcokhoz tartoznak.
Próbáljuk most a fekete felszínt mint hátteret elképzelni, és vegyük számba az alakzat-háttér szegregáció fenti tulajdonságait. Van néhány további fontos tulajdonsága is a képnek, mely meghatározza azt, hogy mit látunk háttérnek, és mit tárgynak: ezek a méret, a szimmetria, az orientáció és az ismertség.
Utókép – Wikipédia - Illuzórikus látás az
A kontúrokkal határolt kisebb területeket inkább mint alakzatokat érzékeljük, a szimmetrikus területeket úgyszintén. Ha egy terület fő tengelyiránya függőleges vagy vízsz- szintes, akkor megint csak illuzórikus látás mint alakzatot érzékeljük.
Nézzük meg, hol és hogyan történik a perceptuális szegregáció. A hatvanas években kezdődött elektrofiziológiai kísérletek paradigmaváltást hoztak a látáskutatásban. Évtizedekig tartó kísérletsorozatokban mára a kutatók leírták az emlősök látórendszerét alkotó egyes kérgi területeket és azok tulajdonságait.
Az egyik első és legtöbbet vizsgált agykérgi terület a nyakszirti lebenyen elhelyezkedő primer elsődleges látókéreg Broadman es terület, V1 volt. Ennek neuronjairól kiderült, hogy eltérő méretű és irányú vizuális ingerekre a legérzékenyebbek. Campbell és munkatársai Campbell-RobsonBla- kemore-Campbell voltak az elsők, akik felvetették, hogy ezek a neuronok fontos szerepet játszhatnak a körvonalak detekciójában és a perceptuális szegregációban. Elméletük szerint a látórendszer olyan neuroncsoportokból áll, melyek legjobban egy adott téri illuzórikus látás érzékenyek, vagyis téri frekvenciaszűrőkként működnek.
ÁTJÁRÓ EGY MÁSIK DIMENZIÓBA - A TOBOZMIRIGY - Isteni Erőnk látás 4 százalék
Amint már a látás alapfolyamatairól szóló fejezetben szó volt róla, a kisebb receptív mezejű neuronok a magasabb, míg a nagyobb receptív mezejű neuronok illuzórikus látás alacsonyabb téri frekvenciákra reagálnak a legjobban, így mintegy többszörös, egymástól relatíve független téri frekvenciacsatornákat hoznak létre, és a látott kép Fourier-analízisét végzik el. A magasabb térbeli frekvenciákra érzékeny neuronok a finomabb részletek, az alacsonyabb térbeli frekvenciákra érzékeny neuronok a durvább mintázatok felismerésében játszanak inkább szerepet.
Az elmélet legfontosabb bizonyítéka a szelektív adaptációs technikával végzett kísérletekből ered. Az érzékenységcsökkenés szelektív volt az adott térbeli frekvenciára, ami arra utalt, hogy az egyes térbeli frekvenciákra hangolt neuronok egymástól független csatornákon dolgozzák fel a látott információt.
A V1-et rigid struktúra, szigorú retinotópia jellemzi. Neuronjainak receptív mezeje kicsi 0,5 fokjellemző rájuk, hogy leginkább adott irányú álló vagy mozgó fénycsíkra érzékenyek. Az egyes irányokra érzékeny neuronok csoportokba rendeződve orientációs oszlopokat alkotnak.
Ezek között az oszlopok között találhatók azok a fény hullámhosszára érzékeny neuronok, amelyek kortikális kérgi dugókat alkotnak. A V1-ből két, részben elkülönült információfeldolgozó vizuális pályarendszer indul ki. A V1-et a másodlagos látókéreg V2, Broadman 18 veszi körül.
- A retinától a V1-ig Képfeldolgozás: a retinális receptív mezők A látás első szintjein nem csupán a fényképszerű retinaképnek az agykéregbe történő továbbítása történik.
- Utókép – Wikipédia
- Ha a rövidlátás lehetséges önmagában szülni
- Szárított áfonya alkalmazás a látáshoz
A V3, majd a V5 MT — illuzórikus látás temporális terület a parietális rendszer tagjai, neuron- jaikat mintázatok mozgása ingerli a legjobban, receptív mezejük igen nagy. A tárgyfelismerésben illuzórikus látás ventrális rendszer következő tagja a V4, mely a szín- a forma- és a mintázatérzékelésben játszik szerepet.
Neuronjainak receptív mezeje néhánytól néhány tíz fokig terjedő gimnasztika hyperopia esetén, jellemző ingerei színes felszínek, textúrák, geometriai ábrák. A ventrális rendszer utolsó, tisztán vizuális állomása az inferior temporális kéreg IT ; neuronjainak receptív mezeje sokszor igen nagy méretű akár 70 fok is lehet. Jellemző ingerei bonyolult háromdimenziós ábrák, tárgyak, emberi vagy illuzórikus látás arcok képe.
Negatív utóképek[ szerkesztés ] A negatív utóképek akkor jöhetnek létre, amikor a szem fotoreceptoraikülönösen az úgynevezett csap-sejtek, adaptálódnak az erős ingerekhezés vesztenek érzékenységükből. Viszont ha egy színes alak elég nagy területű, akkor az illuzórikus látás szemmozgások nem elegek, hogy a retinának egy adott területe alatt megváltoztassák a színt, hiszen a látvány nagyrészt csak azonos színű részeken mozogígy ezen a helyen a csapok végül kifáradnak, vagy adaptálódnak, és nem adnak további válaszokat. A pálcika sejtekre szintén érvényes ugyanez a hatás. Amikor a szemeinket átvisszük egy üres területre, az adaptált fotoreceptorok csak gyenge jeleket küldenek, így ezek a színek el vannak tompítva.
A főemlősök vizuális rendszerének vázlatos ábrázolása és a tárgylátásban fontos ventrális rendszer jellemző ingerei. Az egyes területek megközelítő helyét az emberi agy jobb féltekéjén jelöltük V1, V2, V4, V5 — elsődleges, másodlagos, negyedleges, illetve ötödleges vizuális látókéreg; MT — mediális temporális kéreg; IT — inferior temporális kéreg A közelmúltban az is kiderült, hogy a Vl-neuronok nem egyszerű szűrőként működnek.
Lamme rhesusmajmokkal végzett kísérleteiben kimutatta, hogy ugyanarra a texturált felszínre a neuronok válasza nagyobb volt, ha azt alakzatként látták, mint ha háttérként, vagyis a V1 valószínűleg fontos szerepet játszik a körvonalak detek- ciójában és az alakzatok hátterüktől való elkülönítésében is.
Az alakzatokat alkotó körvonalak integrációja és a Gestalt-elmélet Történetileg az első pszichofizikai modell, mely a látott kép tárgyakká szerveződését leírta, a Gestalt-elmélet volt. A Gestalt németül egészet jelent. A koncepciót először ben Wilhelm Illuzórikus látás írta le, de csak később, a századforduló után, Max Wertheimer, Kurt Koffka és Wolfgang Köhler munkáinak köszönhetően között formálódott ki teljesen.
A Gestalt-elméletek ma is érvényes módon írják le azokat a fő szabályokat, amelyek alapján a háttértől már elkülönült körvonaldarabok egységes alakzatokká, tárgyakká szerveződnek. Nézzük az illuzórikus látás, tárggyá formálódás legfontosabb Gestalt-törvényeit! Egyszerűség: minden mintázatot úgy látunk, hogy a lehető legegyszerűbb struktúra szolgál domináns értelmezésként domináns interpretáció.
Navigációs menü
Az ismert olimpiai ötkarikát például tehát valóban mint öt kört észleljük, és nem illuzórikus látás kilenc bonyolult alakzatot 5. Hasonlóság: az egymáshoz hasonló dolgokat egymással csoportosítva mint egységet észleljük. Ezért látjuk az egymástól egyenlő távolságra lévő köröket és kereszteket mint sorokat, illuzórikus látás nem mint oszlopokat 5.
Jófolytatás pregnancia : azokat a körvonalszegmenseket csoportosítjuk körvonalegésszé, melyek görbülete a legkevesebbet változik, más szavakkal: az egyenes vagy a folyamatos görbület mentén elhelyezkedő pontok tartoznak össze. Ezért látunk egy kört és egy X-et az 5. Közelség: az egymáshoz közelebbi tárgyakat csoportosítjuk 5. Közös sors: az együtt egy irányban, azonos sebességgel mozgó tárgyakat egységnek látjuk.
